"Egy populista siráma" címmel közöl elemzést a magyar kormány gazdaságpolitikájáról az IMF-tárgyalások megkezdésének bejelentése kapcsán a legnagyobb tekintélyű gazdasági napilap, a Wall Street Journal keddi száma. Alább a cikk magyar fordítását közöljük.
Az európai kormányok többségénél ma már nem jár olyan kemény megbélyegzéssel a brüsszeli alamizsna elfogadása, mint mielőtt elkezdtek érte sorban állni Athéntól Dublinon át Lisszabonig. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban valószínűleg durva megalázás elé néz, miután kormánya hivatalosan is az IMF-hez és az EU-hoz fordult kölcsönért.
Orbán viszonya se az IMF-fel se Brüsszellel nem felhőtlen. A jobbközép Fidesz tavalyi kormányalakítása után nagy hanggal vetett véget a 2008-ban kötött sürgősségi hitelmegállapodásnak, „Magyarország elvesztett pénzügyi függetlenségének visszanyerése” érdekében. A még megmaradt 20 milliárd eurós hitelkeret lemondásával Orbán „hazafias”, külföldi függőségektől mentes gazdaságpolitikát hirdetett meg. A magyarok ünnepeltek.
Nem hibáztatjuk Orbánt amiért óvatos volt az IMF gazdasági egyensúlyról szóló elképzeléseivel kapcsolatban. „Hazafias" alternatívájáról azonban kiderült, hogy valójában egy populista maszlaggal felöntött gazdasági gulyás.
Budapest az állami bürokrácia visszaszorítása és a munkavállalási szabályok átalakítása érdekében is tett lépéseket. Ezek mellett azonban váratlanul olyan adókat is kivetettek, melyek főleg a külföldi érdekeltségekbe tartozó ágazatokat sújtották, például az energetikai, a kiskereskedelmi és a telekommunikációs cégeket. Ezeket egészíti ki az idén bevezetett, 16 százalékosra csökkentett személyi jövedelemadó. Késlekednek ugyanakkor a gazdasági szektorra kivetett rendkívüli adóterhek csökkentésével, ami az IMF-nek a hitelmegállapodás feltételeként szabott ajánlása volt. Orbán államosította továbbá a magyar nyugdíj-biztosítási rendszert, amely rövid távon ugyan extra bevételhez juttatta a költségvetést, később azonban rettenetes árral járhat. Magyarország az EU egyik legelöregedettebb társadalma.
A magyar gazdaság jelenleg növekszik, még ha nem is olyan élénken, mint néhány közép-európai szomszéd államban. Budapest 82%-os államadósságot cipel magával, amivel elég aggasztó helyzetben van, bár nem akkora bajban, mint Görögország. A hiteleket pedig, a válság közben folyamatosan elértéktelenedő forint mellett egyre nehezebb visszafizetni. Aktuális leértékeléseik magyarázataiban a hitelminősítők a „politikai döntéshozatal kiszámíthatatlanságát" jelölik meg a gondok elsődleges forrásaként. Az eurózóna gondjainak növekedésével arányosan fokozódik a hitelpiacok idegessége. Nagy kár, hogy Magyarországot Orbán a kétkedők könnyű célpontjává tette.
